Magmás kőzetek: Tűzben születtek
Legfontosabb tudnivalók
- A lassú, mélyben történő lehűlés durva kristályokat hoz létre; a gyors, felszíni lehűlés finom vagy üveges kőzetet eredményez.
- A felsic (savanyú) kőzetek világos színűek és szilíciumban gazdagok; a mafic (bázikus) kőzetek sötétek, valamint vasban és magnéziumban gazdagok.
- Az obszidián vulkáni üveg – túl gyorsan hűlt le ahhoz, hogy egyáltalán kristályok alakulhassanak ki benne.
Intruzív vs. extruzív
A magmás kőzeteket aszerint osztják fel, hogy hol hűltek le. A mélységi (plutóni) kőzetek lassan kristályosodnak ki a föld alatt mélyen, így az atomoknak van idejük nagy, látható kristályokat építeni – a gránit ennek a mintapéldája. A kiömlési (vulkáni) kőzetek lávaként törnek fel, és órák vagy napok alatt hűlnek le, így a kristályok mikroszkopikusak vagy hiányoznak, mint a bazalt esetében.
Szemcseméret leolvasása
A szemcseméret a hűlési sebesség mérője. A szabad szemmel is látható durva, egymásba fonódó kristályok lassú, mélybeli hűlést jelentenek. A finom, cukorszerű vagy sima textúra gyors felszíni hűlésre utal. A porfíros textúra — finom alapanyagba ágyazott nagy kristályok — két szakaszból álló történetet rögzít: lassú hűlés a föld alatt, majd gyors befejeződés a kitörés után.
Felsic vs. mafic – a színárulkodó jel
A kémiai összetétel határozza meg a színt. A felszikus kőzetek szilíciumban és olyan világos ásványokban gazdagok, mint a kvarc és a földpát, ezért világos megjelenésűek (gránit, riolit). A mafikus kőzetek vasban és magnéziumban gazdagok, ezért sötét megjelenésűek (bazalt, gabbró). Egy világos, kvarctartalmú magmás kőzet és egy sötét, sűrű kőzet egészen eltérő történetet mesél el a forrásmagmájáról.
Az üveges kivételek
Némely láva olyan gyorsan hűl ki, hogy egyáltalán nem keletkeznek benne kristályok. Ennek eredménye az obszidián: egy sima, kagylós törésű és borotvaéles peremű természetes üveg (a korai emberek pengéket pattintottak belőle). A horzsakő olyan gázbuborékokkal teli, habos vulkáni üveg, hogy lebeg a vízen. Mindkettő magmás kőzet, mégis egyik sem tartalmaz valódi kristályokat.
Letöltés az App Store-ból Vissza a könyvtárhoz
Kapcsolódó cikkek
A három kőzetcsoport
Magmás, üledékes, metamorf – hogyan keletkeznek, és hogyan lehet megkülönböztetni őket.
Üledékes kőzetek: Rétegekbe írva
Hogyan lesz az iszapból, homokból és kagylókból kő – és miért itt találhatók a fosszíliák.
Metamorf kőzetek: Erő hatására megváltozva
A hő és a nyomás a régi kőzeteket palává, márvánnyá, palás kőzetté és gneisszé alakítja át.