Rózsa-, füst- és citrinkvarc
Legfontosabb tudnivalók
- A rózsakvarc rózsaszínű és általában tömzsibb megjelenésű; a szép kristályok ritkák és értékesek.
- A füstkvarc szürkésbarna színét az alumíniumnyomok természetes besugárzása adja.
- A piacon lévő „citrin” nagy része hőkezelt ametiszt, nem pedig természetes citrin.
Rózsakvarc
A rózsakvarc a lágy rózsaszíntől a rózsás árnyalatig terjedő változat, amelyet titán-, vas- vagy mikroszkopikus ásványi szálak nyomai színeznek (amik halvány csillaghatást kölcsönözhetnek neki). Szinte mindig tömör, zavaros tömbökben fordul elő, nem pedig kristályokként – a jól formált rózsakvarc csúcsok valóban ritkák és magas árat képviselnek. Rózsaszín színe erős napfényben kifakulhat.
Füstkvarc
A füstkvarc a halványszürkétől a majdnem feketésbarnáig terjed, színét a kristályban lévő apró mennyiségű alumíniumra ható természetes sugárzás hozza létre. Átlátszó vagy áttetsző, a kvarcra jellemző keménységgel és csúcsokkal rendelkezik. A nagyon sötét, szándékosan besugárzott köveket „morion” néven értékesítik; az erős, egyenletes feketeség laboratóriumi besugárzásra utalhat.
Citrin – a trükkös
A természetes citrin egy vas által színezett, halványsárgától az aranysárgáig terjedő kvarc, és meglehetősen ritka. A boltokban kapható citrin nagy része hőkezelt ametiszt, amely a vöröses vagy égett narancssárga árnyalatáról és a fehéres alapról ismerhető fel ott, ahol korábban a lila szín volt. A természetes citrin inkább a finomabb citrom- vagy mézsárga felé hajlik. Egyik sem „hamisítvány” – de a különbségtétel befolyásolja az értéket és a címkézés tisztaságát.
Megkülönböztetésük
Mindhárom kvarc, így közös bennük a 7-es keménység, az üveges fény és a kagylós törés – a szín a döntő tényező. Először bizonyosodjon meg a kvarcról (karcolja az üveget, nincs hasadása), majd a színárnyalat alapján döntsön. A citrin esetében kifejezetten a koncentrált narancssárgás-barna „kemencében sült” színt és a sápadt alapot keresse, amelyek elárulják a hőkezelést.
Letöltés az App Store-ból Vissza a könyvtárhoz